Egészséges alapanyagok az egészséges étrendért

Élelmiszercímkék – A fogyasztó tájékoztatása, vagy félrevezetése?

AVAGY NEM MINDEN AZ, AMINEK LÁTSZIK!

Sok esetben az átlag fogyasztó nem rendelkezik a megfelelő tudással ahhoz, hogy az átverések mögé lásson. Szeretnék egy kis segítséget nyújtani, hogy a legközelebbi vásárlásnál ne verhessenek át minket a polcokon sorakozó termékek.

Nézzük, mik azok az élelmiszerek, amiknek vásárlásakor oda kell figyelnünk, hogy ne essünk a marketing áldozatává

1) Tej – Reggeli ital

  • A reggeli ital (tejgyártás során megmaradt melléktermék) a tej gyenge utánzata. Se összetételében, se tartósításában, se minőségében nem egyezik a tejjel, mégis olcsósága, hasonló csomagolása miatt leemeljük a polcról, és sokszor ezt vesszük meg tej helyett. Ezt a gyártók kihasználják, és direkt, közvetlenül a tejek szomszédságában helyezik el az üzletek polcain. A fogyasztó leemeli, gondolván, hogy a tej összetételével megegyező minőségű terméket vesz, de biológiai értéke jócskán alulmarad.

2) Darált hús – Előkészített hús

  • A darált hús – előkészített hús esete nagyon hasonlatos a tej – reggeli italéhoz. Itt is a teljes értékű darált hús áll szemben az olcsóbb, összetételében, tápanyagtartalmában különböző, de kinézetében megegyező termékkel. Feleannyi húst se tartalmaznak, a fennmaradt mennyiséget adalékanyagokkal pótolják. Ez esetben is sokszor egymás mellé teszik őket, a figyelmetlen vásárló megtévesztése miatt.

3) Gyümölcslé

  • A gyümölcslevek nem tartalmazhatnak tartósítószert és hozzáadott cukrot, ezt rendelet írja elő. Sok gyártó viszont ezzel a felirattal látja el a termékét, azt sugallva, hogy a többi gyümölcslé nem jó, mert azok nem így készülnek, és így befolyásolja a vásárlót, hogy az ő termékét vegye meg.

4) Alapvető dolgok kihangsúlyozása

  • Sokszor próbálnak jobb színben feltüntetni egy terméket úgy, hogy az aktuális trendek szerint vonzó alap tulajdonságot kihangsúlyoznak, ezzel növelve az eladást. Egyik ilyen példa a laktózmentes jelölés a sajtoknál. A kemény, érett sajtok (Parmezán, Apenzeller, Brie, Camembert, Eidami, Ementáli, Gorgonzola, Gouda, Gruyere, Roquefort, Provolone, Romadur, Tilsiter, Cheddar, Ricotta) eleve nem, vagy olyan elenyésző mennyiségben tartalmaznak laktózt, ami nem okozhat problémát (0,1-0,6 mg/100 gr). A másik gyakori példa a gluténmentesség, amivel eleve gluténmentes termékeket jelölnek. Ennyi erővel a boltokban, piacon árulhatnák úgy a zöldségeket, hogy gluténmentesek, így biztos megnövekedne a lakosság zöldségfogyasztása.

5) E-számok

  • Kizárólag a kémiailag módosított keményítők számítanak adalékanyagnak, és csak ezek rendelkeznek E-számmal, amelyekre szigorú engedélyezési szabályok vonatkoznak. Sok fogyasztót megrémítenek az E-számok, ezért a gyártók élelmiszer-keményítőt alkalmaznak, mert a fizikailag (hővel, nyomással), vagy enzimesen módosított keményítőt élelmiszer-összetevőként tüntetik fel.

6) Egészséges címkék

  • A fitness, wellness, fitt termékekhez az egészséges, bármikor ehető, fogyókúrába beépíthető szerepet társítjuk. Sok esetben azonban rengeteg hozzáadott cukrot és adalékanyagot tartalmaznak ezek a termékek.

Most az élelmiszercímkék jelöléseit fogom elemezni Nektek. Mi az, amit kötelezően fel kell tüntetni, és mi az, amit csak a fogyasztó vásárlásának ösztönzésére írnak ki. Ezekre is megkaphatjátok a választ, ha tovább olvastok!

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását az Európai Parlament és Tanács 1169/2011/EU rendelete szabályozza. Ez előírja, hogy a vásárlót a lehető legmagasabb szintű információval kell ellátni egy adott termékkel kapcsolatban, megtévesztő tevékenységek és tájékoztatási mulasztások nélkül. Azonban nagyon sok élelmiszer előállító és kereskedő a minél magasabb profit reményében, ezt a szabályt kijátszva próbálja eladni termékeit.

Mi az, amit jelölni kell

  1. Élelmiszer neve: Az élelmiszer megnevezése, annak előírt neve
  2. Tápanyag információk
    1. Kötelező jelölni az élelmiszerekben lévő energia (kcal és kJ) és bizonyos tápanyagok {Fehérje, Zsír (telített zsírsavak), Szénhidrát (cukor), Só} mennyiségét. Tájékoztató jelleggel fel lehet tüntetni az élelmiszer rost-, vitamin és ásványi anyag-, keményítő-, egyszeresen telítetlen zsírsav, többszörösen telítetlen zsírsavtartalmát.
    2. 100 gr, vagy 100 ml mennyiségre kell vonatkoznia, és bizonyos esetekben lehetővé kell tenni az adagra vonatkozó kiegészítő jelöléseket is
    3. Egyszerűnek, közérthetőnek kell lennie, és teljes egészében ugyanazon látómezőben (a csomagolás összes olyan felülete, amely egy nézőpontból olvasható) kell elhelyezni
  3. Élelmiszer-összetevők
    1. A felsorolásnak tartalmaznia kell az élelmiszer összes összetevőjét, csökkenő sorrendben
    2. Elsődleges összetevő: az adott élelmiszer több mint 50%-át teszi ki, ezt olvassa el először a fogyasztó
    3. Allergiás reakciót, intoleranciát kiváltó anyagokat (eleve a termékből származó, vagy az előállítás, feldolgozás, elkészítés, szállítás során bekerült) jelölni kell, eltérő betűtípussal, vagy színnel, mint amivel a többi összetevőt írták
    4. Bizonyos élelmiszereknél nem kötelező az összetevő feltüntetése: friss gyümölcs és zöldség, szénsavas víz, erjesztett ecetfélék, sajt, vaj, savanyú tej és tejszín
  4. Élelmiszer nettó mennyisége: Az élelmiszerek nettó mennyiségét literben, centiliterben, milliliterben, kilogrammban, vagy grammban kell kifejezni
  5. Minőség megőrzési vagy fogyaszthatósági idő
    1. Az az időpont, ameddig az élelmiszer megfelelő tárolás mellett megőrzi egyedi tulajdonságait
    2. A könnyen, gyorsan romló élelmiszereknél fogyaszthatósági időről beszélünk, mert lejártuk után közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre
  6.  Tárolási és/vagy felhasználási feltételek: Akkor kell feltüntetni, ha az adott élelmiszer különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételeket igényel
  7. Élelmiszer származási országának eredete: Kötelező feltüntetni
  8. Alkoholtartalom: Az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok alkoholtartalma térfogatszázalékban
  9. Jelölés formátuma
    1. Szöveg világos, és érthető, jól olvasható legyen
    2. Megfelelő betűtípussal, színnel
  10.  Irányadó napi beviteli érték (INBÉ)
    1. Az irányadó napi beviteli érték egy adott élelmiszer egy adagjának energia-és tápanyagtartalmát jelöli százalékában
    2. Az irányadó napi beviteli érték egy átlagos felnőtt (18 évnél idősebb, normál testtömegű, nőknél 2000 kcal, férfiaknál 2500 kcal) napi összes energia-és tápanyagmennyiségét mutatja meg
    3. A felnőtt INBÉ érték a nők INBÉ értékét veszi alapul

Találkozhatunk még az alábbi jelölésekkel

  • Egyszerű közlekedési lámpa: élelmiszereken található jelölés, mely a valós közlekedési lámpák színeit alapul véve tájékoztat arról, hogy egy élelmiszer mennyire egészséges.

® Zöld: Egészségesebb választás

® Sárga: Megfelelő választás

® Piros: Kevésbé egészséges választás

  • Összetett közlekedési lámpa: a színkódokkal azt mutatja meg, hogy egy adott élelmiszer 100 gr-jának, vagy egy adagjának magas, közepesen magas, vagy alacsony a zsír-, a telített zsírsav-, a cukor-és sótartalma.

® Piros: Magas (azt jelenti, hogy az adott élelmiszer nagy mennyiségben tartalmaz egy olyan tápanyagot, amelyet csökkenteni kellene)

® Sárga: Közepes (az étel se nem nagy, se nem kis mennyiségben tartalmazza azt a tápanyagot, amelyre a sárga jelzés vonatkozik)

® Zöld: Alacsony (az étel kis mennyiségben tartalmazza azt a tápanyagot, amelyre a zöld jelzés vonatkozik)

  • Színkódolt INBÉ-k: ilyenkor az Irányadó Napi Beviteli Érték ötvözve van a színkódokkal. Tehát jelölve van, hogy az adott élelmiszer egy adagjának energia-és tápanyagmennyisége az irányadó napi beviteli érték hány százalékát teszi ki, és emellett az is, hogy az az érték magas, közepes, vagy alacsony mértékben tartalmaz zsírt, telített zsírsavat, cukrot, és sót.

A jogszabály tiltja, hogy a fogyasztók számára félrevezető információt közvetítsen az élelmiszer előállító és kereskedő, az élelmiszerek jellemzőit, hatásait, vagy tulajdonságát illetően, illetve, hogy az élelmiszereknek gyógyhatást tulajdonítsanak. Ez azonban nem valósul meg. Nagyon sok cég, vállalkozás a fogyasztó tájékozatlanságára alapozva (hiszen senkinek sem kötelessége ismerni a rendeletet, de ajánlott!), olyan tulajdonságokkal ruház fel egy-egy terméket, amellyel nem rendelkezik, vagy kiemel bizonyos különleges tulajdonságokat, amellyel minden más hasonló élelmiszer rendelkezik.

Mindig olvassuk el az élelmiszerek címkéjét, nézzük meg mit (v)eszünk!

>