Szia Gina!
Hol is kezdjem? Közel 40 évesen az elhízás, lássuk be nem egy 3 éves történet. Nem kezdem Ádám és Évától, de ahhoz, hogy eljussunk oda, hogy felkerestelek, azért egy kicsit vissza kell menni az időben.
Gyerekkorból az én korosztályomnak a sajátosságait hoztam magammal a NAGYBETŰS életbe... ez táplálkozásilag mit is jelent? Kb. annyit, hogy bundáskenyér, amit imádok... gyümölcs, mert az egészséges (együnk belőle jó sokat), a rengeteg rántott cuccokat, illetve a finom lisztes rántással készült főzeléket, levest, az igazi magyar vasárnapi ebédet... meg disznótorost...abalében készült káposzta... meg befőttet, illetve a felvágottak közül a ZALAIT, mert az finom. Gondoltam sokáig...
Majd ismét a gyerekkor, meg a rendszerváltás csodáit említeném, amikor is elöntötte a mindenféle import cucc a magyar boltokat és tömtük a fejünket a nem épp egészséges/jó kajákkal, negróval, mert az tuti, ha fáj a torkod, meg égetettcukor teával, mert az mindenre jó, meg bejött a donald rágó, amit sutyiban Ausztriából csempésztük, meg a hubabuba és cukrozott üdítők tömkelege. Na persze a gyorsétterem is ilyen kultusz lett nekem. Mekiben kajálni, maga volt az ünnepnap!
Tehát a táplálkozásomról és fejlődéséről, szerintem leírtam így kb. mindent. Saját élet, egyedül, kollégium, barátoknál. Ez is eljön szerintem mindenkinek. Ezeket nem részletezném, de koleszosként 96-ban a menza sem volt épp jó, a külön élet, mert éltem úgy is, hozta snack nevezetű irtópocsék gyors levest, meg a májkrémet, (tesco-s 20ft-os) , fehér-kenyérrel, illetve tésztákat, amiben volt hús is, túrórudit és virslit tojással, mert azt el tudtam készíteni, illetve a péksütiket, mert olcsó... na meg a gyorskajáldákat.
Ezek mellett persze mozogtam. Küzdősport, meg kerékpározás, ezek viszonylag rendszeresen jelen voltak az életemben.
A fentieket látva, nem értem mért vártam eddig.... a súlyom alakulása: 17évesen 68kg. 34 évesen 95..... hozzád itt érkeztem el, de akkor kb "csak" 86-88kg voltam.
Sosem diétáztam, vagy fogyókúráztam. Azért döntöttem a felkeresésetek mellett, mert nem értettem, miért hízok. Bendegúz fiam születése óta, minden mozgást kipróbáltam vele, tehát: foci, úszás, karate. A magyar átlaghoz képest többet mozogtam és még is híztam. Jó persze, az autó az olyan kényelem, amiről nem tudok lemondani, de nem is akarok. Így erre fogtam. A melóhelyen is akkoriban napi 10-13km-t sétáltam. És csak jöttek a kilóóóók.
Itt jutottam el oda, hogy keresek egy szakembert.... és jöttél te. Aki elmondta min kell változtatni ahhoz, hogy ne pusztuljak éhen és még fogyjak is. Nem hittem benne, de ha már ott voltam kipróbálom. És jöttek az eredmények. Megértettem, miért kell a sok zöldség, meg a rendszeresség és a víz. Mivel, szerintem itt szerencsésnek mondhatom magam, miszerint nem azért kerestelek, mert valami baj van, hanem csak tudatlan voltam, így nekem sokkal egyszerűbb dolgom van egy pl.: cukorbeteggel szemben, akinek nem mindegy hogyan csinálja.
ÓÓÓ én már vagány vagyok.... :-)))) tolom a sört, meg a mogyorót, mert lehet, illetve megtanultam mit hagyjak ki a vacsiból, ha sörözni akarok, illetve mit csináljak, ha még éhes vagyok és hogy osszam ketté a vacsit, ha véletlen mozgok ... na meg a gullon keksz.....ezeket én tartom el... :-))) na meg persze simán betolok egy hamburgert, és nem érzem magam tőle rosszul... csak néznek rám, hogy miért eszek hozzá savanyú káposztát, kovászos uborkát sokat....
Mi változott, mióta találkoztunk? Sok minden.... Az elmúlt hetek, hónapok, arról szólnak, hogy folyamatosan valakinek arról tartok kiselőadást, hogy nem receptet kaptam és attól fogytam, hanem életmódot váltottam... volt aki bizonygatta, hogy én biztos a 90 napos diétát csinálom...... mert ő is akkor fogyott 3 kilót.... sírok, milyen ostobák tudnak lenni az emberek, de ez van..
Jelenleg 74 kilót nyomok... nem feltétlen ez a célom, de erősen jó úton járok, az sem baj, ha ennyi maradok, de teljesen pozitív a változás és az egyszerűnél is egyszerűbb betartani, amit nálad hallottam. Most még van harc a családon belül, mert hát a 60 felettiekkel igen nehéz megértetni, hogy nekem nem kell a bableves tejföllel és kenyérrel, hanem eszek azt, amit én laborálok magamnak.... szkeptikusak, még úgy is, hogy látják az eredményét annak, hogy nekem sikerült változtatni... mondjuk azért itt is elkezdődött egy pozitív változás, mert a tészta, amit vesznek az csak durum, meg anyámnál felfedezhető a zabpehely liszt és már az öregemnek is abban csinálja a rántott-húst, zsemlemorzsa nélkül, tehát halad ez, csak lassan... 🙂
Ha főzés oktatást csináltok, akkor azt egyszer minimum meglátogatnám, mert a változatosság az ételekben csak jót tenne.
Sanyi