Viszont óriási előnnyel indulnak a felnőttekkel szemben, mert a gyermekkorban rögzült szokások felnőttkorra életmóddá válnak. Ha ilyenkor helyesen fektetjük le az alapokat, akkor később már sosem lesz gond az étkezéssel. A gyermekkori cukorbetegség megköveteli a rendszert és a figyelmet, ezáltal ezek a gyerekek sokkal jobban fognak magukra figyelni, ha a szülőktől és a szakemberektől megkapják a megfelelő támogatást.
Milyen típusú cukorbetegségről beszélhetünk?
Ma már nem lehet azt mondani, hogy gyermekkorban csak 1-es típusú cukorbetegség alakulhat ki, sajnos a 2-es típusú cukorbetegség megjelenése is egyre korábbra tolódott ki. Mindkettő esetében szerepet játszik a genetika (ha valamelyik szülőnek 1-es típusú cukorbetegsége van, akkor 20% esélye van a gyermeknek is, ha 2-es típusú cukorbetegsége van a szülőnek, akkor 50% esélye van a gyermeknek), de a 2-es típusú diabétesznél óriási szerepe van az életmódnak. Eszméletlen fontos, hogy a szülők milyen példát mutatnak.
A gyerekek egyik tanulási mechanizmusa az utánzás, éppen ezért hiába mondjuk nekik, hogy egyenek sok zöldséget és mozogjanak, ha mi nem ezt tesszük, akkor ők se fogják. A legtöbb Páciens egy ilyen „rossz étkezési-csomaggal” érkezik hozzám. Nem kaptak otthonról megfelelő mintát, éppen ezért felnőttként, már kialakult étkezési szokásokkal nagyon nehéz változtatni, viszont sosem lehetetlen, és sosem késő!