Cukorbetegség

Hogy néz ki egy cukorbeteg heti étrendje?

Diagnosztizálták nálad a cukorbetegséget, vagy a PCO-szindrómát, de nem tudod, hogy a diétát hogyan tudnád beépíteni a hétköznapjaidba? Nehézséget okoz a szénhidrátok számolása? Szeretnél a cukorbetegség mellett aktív életet élni, sportolni, de fogalmad sincs, hogy lehetne ezt megvalósítani?

Ma Magyarországon minden 12. ember közül egy cukorbeteg, vagy valamilyen kóros cukor-anyagcserével rendelkezik (inzulinrezisztencia). A cukorbetegség egyik fajtájának, a policisztás ovárium szindrómának (PCOS) az előfordulása akár az 50%-ot is elérheti, a fogamzóképes korú nők körében. Ha kezeletlenül hagyják, akkor nem csak a gyermekvállalástól, hanem a független életviteltől is megfoszthatják magukat, számos súlyos következmény kialakulásából fakadóan.

Érdekelnek a cukorbetegség okai? Kattints!

A megfelelő diéta megtervezése, kialakítása minden típusában alapvető fontosságú, sőt, bizonyos esetekben az első választandó módszer, mely akár a gyógyszeres kezelést is kiszoríthatja.

Ha többet szeretnél megtudni arról, hogyan tarthatod kordában táplálkozással a betegségedet, akkor gyere el hozzám!

Diabétesz fajtái

1-es típusú cukorbetegség

Az 1-es típusú cukorbetegség hátterében a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeinek kimerülése áll. Ilyenkor a páciens azonnali inzulin terápiára szorul. Régebben 35 éves kor előtt jelentkeztek a klasszikus klinikai tünetek, ma már nem lehet a beteget az életkora alapján besorolni valamelyik típusba.

2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség a diabetes leggyakoribb formája, amelyet az inzulin-elválasztás és az inzulinhatás károsodása jellemez. Típusosan elhízáshoz társul, és sajnos egyre fiatalabb korban jelentkezik. Az elsődleges terápia a diéta, életmódváltoztatás, mert bizonyos mennyiségű inzulinnal itt még rendelkeznek a hasnyálmirigy ß-sejtjei.

Terhességi cukorbetegség

Terhességi cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az emelkedett vércukorszintet okozó szénhidrátanyagcsere-zavar a terhesség során kezdődik, vagy akkor kerül felismerésre. Normál esetben az első vércukor meghatározás a 24-28. hét között van. A teszt elvégzéséhez 75 gr glükózt kevernek össze 250-300 ml vízzel, amit 5 perc alatt kell meginni. Azoknál, akiknél magasabb a diabétesz előfordulásának kockázata (35 éves kor feletti terhesség, 30-nál magasabb BMI érték, elsőfokú rokonok között előfordul cukorbeteg, előzőleg 4 kg-nál nagyobb súlyú magzat), többször is mérhetnek vércukorszintet a terhesség alatt (16-18. héten, 24-28. héten, esetleg 30-32. héten). Ha a terhesség során emelkedett éhgyomri vércukorértéket, csökkent glükóztoleranciát, vagy cukorbetegséget állapítottak meg, akkor a szülést követően is figyelemmel kell kísérni a kismama vércukor értékeit, egy esetleges manifesztálódó diabetes elkerülésére.

Inzulinrezisztencia

Az inzulinrezisztencia az egyéb speciális típusú szénhidrátanyagcsere-zavarokat okozó betegségek közé sorolható. Ilyenkor az egyén rendelkezik megfelelő mennyiségű inzulinnal, de ezt a sejtek nem ismerik fel, hatását nem tudja kiváltani, így a cukor felhalmozódik a vérben. Manapság nagyon sok esetben ez áll a meddőségek hátterében. Megfelelő életmódváltással, diétával a páciens újból teljes életet élhet.

Cukorbetegség legfőbb tünetei és jelei

Sokszor évek telnek el, mire valakinél cukorbetegséget diagnosztizálnak, holott a tünetek már sokkal korábban jelentkeznek. Leggyakoribb a folyamatos, nagy mennyiségű ivás és vizelés, az egyéb okkal nem magyarázható fokozott fogyás, a hányinger, fáradtság, visszatérő, nehezen gyógyuló sebek. Időnként felléphet homályos látás, lábikragörcs, kézujjakon zsibbadás, férfiaknál potencia zavarok, nőknél hüvelyviszketés. A cukorbetegség tünetei érdekelnek? Kattints!

A következő táblázat a normális glükóztoleranciát és a szénhidrátanyagcsere-zavarok értékeit mutatja meg:

A szénhidrát-anyagcsere állapota Glükózkoncentráció (mmol/l)
Normális glükóztolerancia Éhomi vércukorszint

OGTT 2 órás értéke

≤ 6,0

< 7,8

Emelkedett éhomi vércukor (IFG) Éhomi vércukorszint

OGTT 2 órás értéke

≥ 6,1 de < 7,0

< 7,8

Csökkent glükóztolerancia (IGT) Éhomi vércukorszint

OGTT 2 órás értéke

≤ 7

≥ 7,8 de < 11,1

Diabetes mellitus Éhomi vércukorszint

OGTT 2 órás értéke

≥ 7,0

≥ 11,1

Magas vércukorszint tünetei, kezelése

Már diagnosztizált cukorbetegség esetén emelkedett vércukorszint előfordulhat, ha a páciens nem adja be az inzulinját, elfelejti bevenni vércukor csökkentő gyógyszerét (orális antidiabetikum), vagy valamilyen étkezési hibát követ el (ha a megállapított szénhidrátnál többet fogyaszt). Ilyenkor szájszárazságot, szomjúságérzetet, hányingert, gyakori vizelést, álmosságot, kedvetlenséget tapasztalhat. Fontos, hogy az életmódbeli, vagy diétahibákat felfedjük, és újra átbeszéljük, így legközelebb elkerülhető lesz a magas vércukorszint.

 Alacsony vércukorszint tünetei, kezelése

Alacsony vércukorszintről, vagyis hipoglikémiáról akkor beszélünk, ha a vércukorszint 3-3,5 mmol/l érték alá csökken. Ez akkor következik be, ha a páciens túl sok inzulint ad be magának, több vércukor csökkentő gyógyszert vesz be, nem megfelelő mennyiségű szénhidrátot visz be az étkezések alkalmával, alkoholt fogyaszt, vagy fokozott testmozgást végez. Tünetei a verejtékezés, szédülés, remegés, szapora pulzus, homályos látás, elkent beszéd, gyengeség, fáradtság, fejfájás, agresszivitás, idegesség, éhség. Ennek kezelésére, ha a beteg eszméleténél van, akkor azonnal 10-20 gr gyorsan felszívódó szénhidrátot kell fogyasztania (gyümölcslé, cukros üdítőitalok, tej, szőlőcukor), majd 10-20 gr lassan felszívódó szénhidrátot tartalmazó táplálékot (keksz). Eszméletlen, zavart, nyelni képtelen beteg esetén tilos az etetés, itatás.

Cukorbetegség szövődményei

A kezeletlen cukorbetegség életveszélyes szövődményekkel járhat. Testünk számos részén okozhat problémát, ha nem foglalkozunk magas vércukorszintünkkel. A vakság és a veseelégtelenség leggyakoribb okozója, a hazánkban végzett évi 5000 amputáció felének oka, az infarktusos halálozás kockázatát 4-6 szorosára, az agyvérzés esélyét 2-3 szorosára növeli. Az időben felfedezett és kezelt diabétesz életet menthet. Ha bármilyen cukorbetegségre utaló tünetet észlelsz magadon, akkor vizsgáltasd ki. Veszélyeztetett egyénnek számítanak a 45 év felettiek, az elhízottak, azok, akiknek magas a vérnyomása, illetve magas vérzsírszintekkel rendelkeznek, a nagy magzatot szülő nők, azok, akiknek családjában előfordul cukorbeteg, vagy kórelőzményében valamilyen szív-és érrendszeri megbetegedés. Kattints, ha érdekelnek a cukorbetegség szövődményei!

Cukorbeteg étrend, diéta

A tünet-és szövődménymentes diabétesz elérése érdekében személyre szabott étrendi kezelésre van szükség. A cél, hogy megfelelő táplálkozással elérjük és fenntartsuk az optimális anyagcsere-állapotot, a vércukorszintet pedig biztonságos értékhatárok között tartsuk, a kezelés más elemeihez (mozgás, gyógyszeres, és/vagy inzulinterápia) kapcsolódva.  A 2-es típusú cukorbetegség kezelésénél még mindig a helyes diétával megalapozott életmódváltás az első választandó módszer, de az inzulinterápia alatt álló cukorbetegeknek is oda kell figyelniük az étkezésre, mert nem mindegy, hogy az alkalmazott inzulinkészítmények után mennyi és milyen típusú szénhidrátot esznek. Az étrend megtervezésekor alapvető szempont, hogy az étrendben szereplő élelmiszerek, élelmi anyagok összessége megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazza a szervezet számára szükséges tápanyagokat, de a szénhidrátok még ezen felül is kiemelkedő figyelmet igényelnek. Megkülönböztetünk

Beszámítandó szénhidrátok

  • kenyerek, pékáruk, tészták, tarhonya, liszt, búzadara, zsemlemorzsa, rizs, kekszek, gabonapelyhek, müzlik, sütemények, torták
  • burgonya, zöldborsó, kukorica, sütőtök, sárgarépa
  • száraz hüvelyesek (sárgaborsó, lencse, szárazbab stb….)
  • tej, aludttej, joghurt, kefir, túró, tejszín (főző, hab)
  • minden gyümölcsféle, gyümölcslevek, “diabetikus” befőttek, dzsemek
  • alkoholos italok

Nem beszámítandó szénhidrátok

  • húsok, halak, húskészítmények, felvágottak (sonka, párizsi, virsli, szalámi félék stb…)
  • sajt és sajtkészítmények
  • tojás
  • 5 gr-nál alacsonyabb szénhidrátot tartalmazó zöldségfélék (paradicsom, paprika, uborka, retek, saláta félék, hagyma, spenót, sóska, káposztafélék, karfiol, brokkoli, petrezselyemgyökér, spárga, zeller stb…)
  • zsiradékok (margarin, vaj, vajkészítmények, olaj, zsír stb...)

Az, hogy mikor, mennyi, és milyen szénhidrátot eszünk, még nem elég. Fontos tudnunk az élelmiszerek/ételek glikémiás indexét (élelmiszerek/ételek azonos mennyiségű glükózhoz viszonyított vércukor emelő hatása), és glikémiás terhelését (a glikémiás index mellett az ételek/élelmiszerek szénhidráttartalmát is figyelembe veszi) mert ezek segítenek meghatározni a szénhidrátok felszívódásának idejét, és ezzel a vércukor emelő hatásukat is.

Gyorsan felszívódó szénhidrátok

  • tej, kefir, joghurt
  • gyümölcsök, gyümölcslevek, befőttek

Lassan felszívódó szénhidrátok

  • teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, korpás keksz
  • barna rizs
  • nyers zöldségek

A személyre szabott napi szénhidrátbevitel nagyon sok tényezőtől függ. Befolyásolja a nem, a kor, a testmagasság, a testsúly, a fizikai aktivitás, a diéta melletti kezelés típusa, az egyéni igények, szokások. Most mutatok egy 160 gr-os szénhidráttartalmú, napi ötszöri étkezést biztosító mintaétrendet.

Reggeli - 30 gr szénhidrát

  • Joghurtos-uborkás túrókrém Graham kenyérrel
    • 60 gr (1 vastagabb szelet) Graham kenyér
    • 100 gr sovány túró
    • 1 evőkanál joghurt
    • 100 gr kígyóuborka
    • petrezselyemzöld

Tízórai - 20 gr szénhidrát

  • 200 gr (nagyobb darab) alma
  • 2 db korpás keksz

Ebéd - 50 gr szénhidrát

  • Zöldséges csirkemellragu barnarizzsel
    • 100 gr csirkemell
    • 10 gr vöröshagyma, 50 gr zeller, 40 gr sárgarépa, 200 gr padlizsán,
    • 30 ml kefir
    • 40 gr barna rizs
    • olaj, só, bors

Uzsonna - 20 gr szénhidrát

  • Epres gyümölcsturmix
    • 150 gr eper
    • 2 dl 1,5%-os zsírtartalmú tej

Vacsora - 40 gr szénhidrát

  • 1 pár virsli
  • 20 gr mustár
  • 70 gr (nagyobb szelet) Rozskenyér
  • 150 gr paradicsom

Összegzés

Összességében elmondható, hogy a cukorbetegeknek ajánlott étrend is az egészséges táplálkozás irányelvein alapszik.

  • Gabonafélékből, pékárukból a teljes kiőrlésű lisztből készülteket válassza, mert magasabb rosttartalmuk miatt lassabban emésztődnek, ezáltal a szénhidrát-felszívódást elhúzódóbbá teszik, és kevésbé emelik meg a vércukorszintet.
  • Friss, idényjellegű zöldségeket minden nap fogyasszon, főleg az 5 gr alatti szénhidráttartalmúakból, mert azokat be sem kell számítania.
  • Gyümölcsök fogyasztásánál figyelni kell a szénhidrát mennyiségre, de jelentős vitamin-, ásványi anyag-, rosttartalmuk és magas élvezeti értékük miatt helyük van az étrendben.
  • A húsoknál, húskészítményeknél nem kell a szénhidráttartalommal számolni, de a zsírszegény, sovány húsrészeket részesítsük előnyben.
  • A sajtoknál is ez a helyzet. A szénhidrát mennyiséget nem, de a zsírtartalmat figyeljük, inkább a zsírszegényebb fajtákat válasszuk.
  • A tej és tejtermékek esetében (joghurt, kefir, tejföl) már számolni kell a szénhidráttal, de jelentős fehérje-és kalciumforrások, ezért fogyaszthatjuk őket.
  • A zsiradékoknál inkább a növényieket válasszuk, a kedvezőbb zsírsavösszetételük miatt, de mivel energiatartalmuk az állati eredetűekével megegyezik, ezért a mennyiségre itt is figyelni kell.
  • A folyadék fogyasztás nagyon fontos. Napi 2-3 liter elengedhetetlen szervezetünk megfelelő működéséhez, ezt pedig lehetőleg ásványvízből, vagy szűrt csapvízből vigyük be. Ha a folyadékmennyiségünket gyümölcsléből, üdítőitalból, alkoholból próbáljuk pótolni, akkor ezeket csak szénhidráttartalmuk beszámításával, az étkezés részeként, a meghatározott szénhidrátmennyiség keretein belül lehet.

Ha felkeltettem érdeklődésed, add meg elérhetőségedet a lenti űrlap segítségével és 1 munkanapon belül felveszem veled a kapcsolatot!


Jelentkezz be hozzám most egy személyes vagy Skype tanácsadásra és segítek megváltoztatni az életed!

A kapcsolatfelvétel semmilyen kötelezettséggel nem jár.